I want to break free || .kávémelletti.


Hey! Ez a történet egy ún. Music Challenge keretein belül íródott. Ez csupán az első kör, ahol a Queen - I want to break free c. számára kellett alkotni. Jó olvasást! ;;

Műfaj: egyperces (kereken 500 szó, yey)
Figyelmeztetés: drag



A szokottnál vidámabban tértem haza munka után. Én, a sarki kis üzlet egyik ügyetlen fodrásza, ma kifejezetten nagyobb sikerrel oldottam fel emberek hangulatát, csaltam mosolyt ismeretlenek arcára és legfőképp: bírtam ki egy teljes műszakot nyafogás nélkül. Némi büszkeség lakozott bennem, miközben a pult mellett álldogálva vártam a késő délutáni kávéadagom csordogáló hangjára.
Még közel négy órám volt az ismételt útra kelésig, szóval hagytam, hadd telepedjen rám a nyugalom. Szerettem, mikor ez a fajta érzés körbeölel egy-egy éjszaka előtt; ilyenkor tudtam, nem vétek később hibákat. Magabiztosabb és felszabadultabb személyként lépek majd oda új emberekhez, vegyülök bele unalmas és felszínes csevejekbe, hallgatom az őszintének vélt bókok hadát. Hazudnék, ha azt mondanám, mások véleménye nincs hatással rám, mégis… Inkább önvalóm miatt érzem jobban magam olyankor. Az lehetek, aki vagyok; nem mutogatnak rám ujjal, nem kiabálnak utánam undorító szavakat, nem minősítenek negatív megfelelőként. Nem vagyok beskatulyázva a mindennapi életemnek köszönhetően.
Az elkészített koffeinadagommal a kezemben caplattam végig a garzonlakásom kis folyosórészén, majd ültem le az ágyam szélére, hogy laptopomat magamhoz húzva menjek fel álláshirdetéseket összegző portálokra. Nem volt bajom a szakmámmal, mégis úgy véltem, jobb lenne egy kis váltás. Valami új az életembe, ami színt visz a mindennapokba.
Körülbelül fél órám ment el arra, hogy végigböngésszek néhány ajánlatot, majd újabb harminc perc arra, hogy a fürdőben letudjam teendőimet. Kissé vizes hajjal, testápolóval lekent karokkal és lábakkal, egy szál törülközőben nyitottam ki a gardróbom enyhén rozoga ajtaját, hogy kiválasszam az aznap esti kollekciómat. Szombathoz híven nem ülhettem egymagam otthon, a négy fal között, szomorkodva, hogy a világon még annyira sem érdeklem az embereket, mint a cipőjükre tapadt kutyaszar. Egyfajta késztetést éreztem, hogy legalább ilyenkor minél több kíváncsi tekintet szegeződjön alakomra, figyeljenek rám.
Mielőtt magamra öltöttem volna a kiválasztott fekete bőrnadrágot és a hosszú ujjú, hálós felsőt, leültem az apró asztalomhoz, majd a kistükröt kezembe véve fogtam szorosan össze váll föléig érő hajamat, végül álltam neki komótosan a sminkelésnek. Talán ennél jobban nem is élveztem semmi mást. Még az udvarlók sem tudtak annyira őszintén hazudni, hogy több örömet okozzanak, mint amire hivatottak, sőt időnként frusztráló, ha már a sokadik idegen mutogat rám ujjal, ujjongva, milyen gyönyörű vagyok.
Miután elfedtem a bőrhibákat és az igen rövidke borostámat, áttértem a szememre. Mélybarna íriszeim csak úgy csillogtak, mintha árulkodtak volna a világnak, milyen csíntalan kedvemben vagyok épp. Mikor már teljes pompában, ezüst-fekete kontrasztban, felragasztott műszempillákkal pislogtam magamra a tükörben, felvittem ajkaimra kedvenc, sötét-áfonya színű matt rúzsomat is. Mosolyognom kellett. Mindig kellemes csalódás ért, amint kissé férfias vonásaim elbújtak a lágy kontúrozásnak köszönhetően.
Már csak a paróka volt hátra, ami csupán pár napja volt birtokomban, s immár pezsgett a vérem az izgatottságtól, hogy végre viselhessem. Ránézésre talán minőségibbnek is tűnt, mint az előző három, amit sikerült korábban beszereznem. Még azt a kijelentést is meg mertem volna kockáztatni, hogy a legszebb mind közül. Ugyan semmi extra nem volt benne, hiszen egy szimpla fekete színű póthajról volt szó, talán csak a hossza volt szokatlan számomra – mégis tetszett, hogy a vége csiklandósan simogatta derekamat. 
Akkor este meg is állapítottam, „Igen, ez kedvenc lesz”

~ 菫
2019. február 18.

Megjegyzések

  1. IMÁDOM! Végre egy igazán kreatív szerzemény *-* Biztos voltam benne, hogy tőled valami minőségi írást kapunk és így is lett. Nem szeretem ha nem tartják be az időpontokat az emberek... Erről tudna mesélni az eredeti kihívás, amit még hárman csináltunk... De azért örülök neki, hogy Vivi így határozott :D Úgyhogy remelem többe nem lesznek gondok és több ilyen egyedi alkotást olvashatunk tőled. Igen, rövid volt, viszont Inkább olvasok valamit, ami rövid és nagyszerű, mint egy hosszú valamit, amin alig várom hogy túllegyek. Szerintem nagyon jól leírtad, hogy szerinted hogyan éli meg valaki az ilyen szituációt. Nem nagyon tudok igazi kritikusként véleményeket írni, mert nem mondanám, hogy nagyon értek magához az íráshoz, mindig csak írom ami jön. Viszont azt eltudom mondani, hogy nagyon tetszett az egész, a leírás, az átmenet, ahogy eljutottunk az elejétől a végére.
    Szóval jó lett na!
    Mirtill ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Sajnálom, nagyon nehezen tartom be a határidőket, de mindenképp változtatni szeretnék ezen, szóval legalább a challenge keretein belül is gyakorlom...:D Valamint igen, én eléggé hálás vagyok Vivinek, hogy nem röpített egyből ki, és adott még egy esélyt. Örülök, hogy tetszett a történet, főleg, hogy a témája miatt nem tudtam kit rettent majd el és ki leli majd benne örömét.
      Köszönöm!

      Sumire

      Törlés
  2. Hu, nagyon érdekes karaktert gondoltál ki, ilyet még nem is olvastam. Egy szimpla délutánt írtál le, de minden teljesen kerek volt. Egyedi volt a szempont is, a helyzet pedig hétköznapi volt, mégis más. Olyan jó hangulatot teremtrtt, kíváncsivá tett a folytatásra. Talán egyszer? :D, Klassz lett, tetszett! Köszi, hogy megírtad! ^^
    Vivi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      A helyzet az, hogy olvasni még én sem olvastam hasonló témában.:D Tervben volt egy időben, hogy ilyen karakterrel írok egy többrészes történetet, de végül elvetettem, így jobb híján egy egyperces született csak az ötletből. Örülök, hogy tetszett, köszönöm!^^

      Sumire

      Törlés
  3. Hát én annyira meglepődtem, hogy háromszor el kellett olvasnom azt az egy sort, amiben a borostáit említette:D először azt hittem, hogy így estére beütött valami, de amint el jutott a tudatomig, eléggé lenyűgözött.
    Olyan egyszerű volt az egész, egy akkora csavarral, amire én nem számítottam, mert, hogy nekem a képről a fodrászat említése után automatikusan katalógus jutott az eszembe, majd az ujjal mutogatós résznél megint másra gondoltam, mint ami ugye a végeredmény lett.
    Nagyon tetszett. Őszintén ha akarnék se tudnék senkit beleképzelni a történedbe, valahogy ez így teljes.
    Köszönöm, hogy olvashattam!❤
    Erika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Örülök, hogy megleptelek, annak ellenére, hogy ez nem volt tervben.:D A képet is azért csatoltam, hogy mindenkinek legyen lelki felkészültségi ideje arra, hogy milyen témában kell olvasnia - még ha nem is kifejezetten arra összpontosított a történet, hogy a legapróbb részletekkel sújtsa az olvasókat. Valamint annak is örülök, hogy tetszett, köszönöm!

      Sumire

      Törlés
  4. Egy kis dorgálást azért megérdemelnél, mert sok dolog van amit nem szeretek, de amit a legjobban utálok az a várakozás. Habár tudom, hogy nem lenne rád hatással, azért remélem mostantól felelősségteljesen betartod a határidőt, mert hiába mondod hogy unalmasnak tartod, vagy már nem úgy tekintesz az írásra, a te tehetségedet kár lenne elpazarolni holmi lol-ra (juj fanok, ne lőjetek).
    Ez a kis szösszenet pedig a maga módján lenyűgöző. Nagyon szeretem, ha valaki egy dalban vagy képben vagy bármiben meglátja a kreativitást és ki is használja. Pontosan azért akartam ezt a kihívást, hogy sok író a komfortzónáján kívül essen, és ilyeneket alkosson.
    Vajon te tisztában vagy a tehetségeddel? Ennyi dicsérő szó után is azt mondod a saját írásodra, hogy unalmasnak tartod?
    Nekem csak a hozzáállásoddal van problémám. Mert ezen az egypercesen nem látom azt, ahogyan megírtad, amilyen mentalitással álltál hozzá, amit az írók közül valószínűleg csak én tudok. Habár elég letisztult lett, és azért te tudsz ennél sokkal szebben is fogalmazni, most pontosan ebben rejlett a szépsége. Talán a szép mondatokkal nem lett volna olyan igazi, nem lett volna ennyire úgymond lehengerlő.
    Remélem, egyszer elégedett leszel önmagaddal.
    Addig hagyd, hogy mások legyenek veled megelégedve :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Amúgy tudom, hogy nem hiszed el, de tényleg sajnálom, hogy nem tudtam időben megírni.xD De azért az elég erős túlzás, hogy "tehetség"...xD Még a lol-hoz sincs *vállat von*.
      Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki úgy véli, hogy jót írok, annak meg rettenetesen örülök, ha tényleg tetszik is az olvasóknak, de ez nem változtat semmit a saját véleményemen a történeteimről. Szerintem ezzel akkor is így lennék, ha valami igazán sikeres dolgot érnék el ezzel a hobbival. Ha visszaolvasom, nekem unalmas.:D Ez van. Amúgy meg... A te szavaid néha képesek elhitetni, hogy az állításaid igazak, de ezek idővel elhalványulnak.:D Sorry.
      Az utóbbi időben egyébként ilyen az írásstílusom, szóval hiába várod azt a nagyon agyontekert fogalmazásmódot megszemélyesítésekkel meg hasonlatokkal, mert nem valószínű, hogy egy olyan kaliberű történetet már meg tudnék írni. De örülök, hogy így is tetszett!
      Köszönöm!

      Sumire

      Törlés
  5. Szia! :)
    Először is, totál meglepődtem, hogy felraktad a történetet, azt hittem, tőled már nem is olvashatok a challenge keretein belül, aztán jött a másik sokk: a kép. Na szóval, ráncoltam is a szemöldököm, hogy na, mi fog ebből kisülni és hát ez lett. Tényleg nem tudtam eldönteni, hogy a szereplő most nő vagy férfi, aztán ugye rájöttem és nekem valahogy Conchita Wurst jutott eszembe :D
    Tetszett a fogalmazásmódod, gördülékeny, mégis mindenre kiterjedt precizitás, részletesség. A sztori szerintem arra a hajaz, hogy merj önmagad lenni, néha megbolondulni, tényleg "kitörni", változtatni - a te esetedben ilyen formában.
    A másik, ami kissé negatívan fog hatni, hogy nem éreztem ezen kívül semmi izgalmat. Semmi pluszt. Szerintem kicsit lapos lett, vártam volna, hogy legyen benne valami plusz. Tudom, itt az lett volna, hogy külsőt és így személyiséget is vált a karakter, de nem írtál bele semmi olyan kiemelkedő dolgot, ami ezt jobban kihangsúlyozta volna. Így nekem kimaradt a nagy durranás, pedig az öltözködésnél elkezdett valami mozogni bennem, ami sajnos nem tudott kitörni, robbanni, csak halkan és lassan leeresztett, mint a lufi. Mintha siettél volna a megírásával. De ez csak az én véleményem.
    Remélem a következőre nem kell ennyit várni, és jobban belerázkódsz! sok sikert a továbbiakban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Igen, sajna kicsit kicsúsztam.:c Amúgy fura, de nem ismerem azt a személyt.:D Persze, képeket láttam róla, meg minden, de nem tudom, hogyan lett híres, vagy miért, egyáltalán mi zajlik körülötte. A történetet más(ok) ihlette('k).
      Tudom, hogy a történetek többsége arra összpontosít, hogy csattanóval záródjon, vagy nyitottan hagyjon egy témát, esetleg közben történjen valami izgalmas, de ez pont nem olyan történet akart lenni.:D Csak egy mozzanat a karakter életéből, s valljuk be, sokunkkal ugyanúgy nem történik semmi extra napokig, hetekig. Szóval nem veszem negatívumként ezt a meglátást, hiszen csak te vártál mást, viszont nem olyan céllal íródott, sőt nem is volt tervben bármiféle izgalom kicsikarása vele. Éééés a karakter pedig nem vált személyiséget attól még, hogy úgymond nemet vált éjszakára, csak élesebb lesz a valódi éne, amit napközben elnyom, szóval azt nem is éreztem úgy, hogy részleteznem kéne.
      Örülök amúgy, hogy volt meglátásod, még ha így többet is vártál a történettől! Köszönöm!

      Sumire

      Törlés
  6. Szia!
    Hú, nagy nehezen ideértem! És még mennyire, hogy ide! Vétek lett volna kihagyni!
    Szóval akkor kezdjünk bele!
    Ismerlek már annyira, hogy tudtam ez valami minőségi lesz, valami amit megéri elolvasni, valami amit JÓ lesz olvasni. Kíváncsi voltam, hogy Te, hogyan veszed majd ezt a music challenget. És nem csalódtam egy percre sem!
    Rövid volt ugyan, de lényegre törő, végül is ide nem kellett semmiféle mellék szál, igaz néhol azért kicsit kifejthetted volna bővebben is, de tudom, hogy téged nagyon nagyon szorított az idő.
    A szókincsed még mindig fenomenális, imádom, gördülékenyen és természetesen tudtam olvasni, csak úgy, mint minden másik történetedet. Nem volt erőltetett, ami nagy szó!
    A történetről talán csak annyit, hogy tetszett, hogy téged maga a videoklip ragadt meg. Láttam magam előtt ezt a férfit, ahogy végül estére, amikor is ugye mindenki őszintébb, levetkőzi a normákat, a valóságot, és végre az lesz, aki lenni akar. Igaz a karakterkidolgozás nem volt teljes, mégis elfogadom azt, hogy te a lényegi részre koncentráltál ami pedig ez volt. A végéről hiányzott valami, de esti nyugis olvasmányként így is megállta a helyét.
    Plusz egy kis funfact, ami miatt még inkább bejött ez a sztori, hogy én oda meg vissza vagyok a drag queenekért, és a férfi sminkesekért. Nyitottak és őszinték, tiszteletre méltóak a szememben. Szóval ezért is jár egy hatalmas köszönet!!
    - MinBekka ♠

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Igazából nem az időhiány miatt nem lett kifejtve, hanem csak alapjáraton nem éreztem úgy, hogy részleteznem kéne bármit is.:D Lehet, emiatt kicsit elkapkodottnak vagy üresnek hat, de hát nem volt célom ezzel valami igazán kiemelkedőt alkotni. Bár jobban belegondolva, nagyon ritka, mikor valamilyen okból kifolyólag írok meg egy történetet...:D Inkább csak annyit írok le, amennyit elégnek vélek, aztán hogy ez mennyire elég az olvasónak, már rajtuk áll, ugyebár.
      Nagyon örülök, hogy tetszett a történet, és annak még inkább, hogy így legalább megtudtam, hogy nemcsak én vagyok oda a drag queenekért.:DD Köszönöm a szép szavakat!

      Sumire

      Törlés
  7. Szia! :)
    Ajj, annyira sajnálom, hogy lelőtted a képpel a történet "csattanóját". Milyet néztem volna a borostás résznél, ha nem látom a sztori elején a képet, és nem azzal a tudattal kezdek bele a történetbe, hogy "cross-dressing". Ezt az egyetlen egy "hibáját" látom csak a történetnek, amúgy basszus, a kifejezésmódod álom. Komolyan. Úgy leírni egy ilyen - mondhatni - hétköznapi eseményt, mint az átöltözés, hogy az ember újra akarja olvasni, mert mesésen van megfogalmazva... Felháborító. :D
    Ez igazán a kihívás. :) Nagyon tetszik, hogy nem a történet egyediségével akartad magával ragadni az olvasót, hanem a szépérzékét céloztad meg. Hát, nálam betalált.
    Nagyon-nagyon várom a további írásaidat!^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa.~

      Igazából - feljebb említettem már - azért is került oda a kép, hogy esetleg, aki nem rajong a hasonló témákért, fel tudjon készülni az olvasásra általa.:D Sajnálom, hogy ez nálad pont, hogy rosszul sült el.:c Uh, túl elfogult lettél ezzel a történettel kapcsolatban - szerintem, de jól esik, hogy ennyire tetszett! Köszönöm!:3

      Sumire

      Törlés

Megjegyzés küldése