Only you'll know what I did || .kávémelletti.

Megjegyzés: A szösszenet egy Music Challenge keretein belül íródott, a kör dala: ONEUS - Twilight
Műfaj: songfic, drabble

Ebben a végtelen erdőben, ahol nincs más senki
A fák sűrűn ölelték egymást, eltakarva a lemenő nap elől leveleiket, melyek tarkaságukat vesztve egyre színtelenebbé váltak. Alig mozdult a levegő, néha a szellő felrázta az ágakat, olykor hallani lehetett egy-egy apró állat neszeit – ahogy a mókus az avarban gyűjtött elemózsiát; ahogy egy őz lassú léptekkel haladt kedvelt tisztása felé; ahogy a madarak felszálltak fészkükből. Mind közül a leghangosabb a ridegséget hozó puffanások voltak, ahogy a földkupacok gyűltek, a természet ártatlanságát szennyezve.
A forró nap egyre hűvösebbé válik
Fénye elveszik, ragyogása elmosódik
A csuklya beárnyékolta markáns arcvonásait, rejtve rezdületlenségét – csak a monoton cselekménye tanúsította, hogy még az élők közé tartozott. Motiválta a precizitás, minél előbb, minél eredményesebb munkát akart végezni, hogy mire hajnalt üt az óra, elfeledhesse tettének törékenységét. Bár kívülről nem mutatta jelét, belül őrjöngött gondolataival. Néha rápillantott a mozdulatlan fekete halomra, csupán pár pillanat volt az egész, mégis tisztán látta maga előtt, ahogy a rejtek alatt egyre halványabb, a lelketlenség mindjobban uralma alá hajtja.
A sötét égbolton a csillagok megnyílnak
Keskeny kis fény bújt elő a felhők mögül, mihelyst az alkonyat végeztével a hold átvette uralmát a magasban – kis pihenőre hajtotta fejét, letörölve izzadtságcseppjeit, elsöpörve a nézelődésben gátló tincseit. Nem mert korábban indulni, nem akarta, hogy a kíváncsi szomszédok lássák, ahogy csomagtartóját megpakolva elhagyja felhajtóját. Az akkori aggodalma elmúlt, még csak az adrenalin sem volt jelen – inkább kimerült volt. A meleg ágyára gondolt, amit valószínűleg másnap estig nem láthat viszont, hétköznapnak köszönhetően.
A nap beesik az alkonyatba
A vörös nap elrejtőzik a sötétségben
Nagy léptekkel szelte át a távolságot, majd az ében anyagba markolva kezdte húzni, majdhogynem lármát keltve az alatta tespedő gallyak súrlódásával. Már kitisztult elméje, nem koncentrált másra, csak feladatára. Az idegesség és enyhe stressz elsimult, rejtőzködve beitta magát ereibe, ideiglenes nyugalmat átengedve számára, miközben a művébe csöppenve maga után nem emelte bűnének bizonyítékát. Hatalmasat szippantott az erdő makulátlanságába, amit engedély nélkül rongált meg. Elővigyázatosságból a műanyagot fejtől talpig felhasította – pillantást sem vetve az égbe meredő szempárra –, mielőtt kimászott volna a sírhelyből.
Minden, ami megmaradt, csak az üresség

~ 菫
2020. április 26.

Megjegyzések

  1. Szia!

    Nálad már nem is lepődtem meg, hogy az elmúlás képeid a szó egyik legzordabb értelmezésében jelenítetted meg, vagyis egy gyilkosság "eltakarítását" láthattuk. :D De persze izgalmas volt ezt a dalszöveget ilyen értelmezésben, ilyen kerettörténettel olvasni, egészen új hangulatot adott neki. :D
    A leírásaid még mindig nagyon hatásosak, hamar megteremtik a hangulatát az egész történetnek, és ügyeltél rá, hogy még tovább erősítsék a külvilág képei is az elmúlást, hiszen itt is megjelentek az elszíntelenedő falevelek pl.
    Tetszik a fogalmazásodban, hogy nem mondod ki sokszor egyértelműen a dolgokat, hanem gyakorta csak sejteted. Így az embernek azért használnia kell a fejét, hogy értelmezni tudja a soraidat. Ez tök jó dolog, talán ez az egy, amit még nem írtam neked az évek alatt, de az is lehet, hogy mégis. :DD
    Összességében ez egy igényesen kivitelezett, nagyon ijesztő hangulatot idéző kis krimi? volt, jah és a nap szava a makulátlan :D, sűrűbben kéne használnom, a tiszteletedre lehet, beleírom a következő történetbe, majd figyeld. :DDD
    Köszönöm, hogy olvashattam!
    HH.

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Először meglepődtem, hogy egy gyilkosságot hoztál ki ebből a témából, de aztán rájöttem, hogy igazából tökre illik a dalhoz és a kliphez is, csak nekem nem fordult meg ilyesmi a fejemben :D
    Nagyon szép volt az erdő leírása, ahogy folyt az élet tovább annak ellenére, hogy a főszereplő éppen eltemetett egyet. Nekem amúgy tökre creepy érzésem volt végig, volt hogy rendesen végigfutott a hátamon a hideg xd.
    Én azt furcsálltam, hogy nem jelent meg a gyilkos félelme, esetleg bűntudata, vagyis csak nagyon kis mértékben, de ennek kifejtése lehet csak nekem hiányzik (bár lehet sorozatgyilkossal vagy pszichopatával van dolgunk, nem tudhatom xd)
    Jó volt olvasni egy ilyen elgondolását a dalnak, habár az enyémben is megjelent a halál, ez a gyilkosságos gondolat egészen új színbe öltöztette a szememben az egészet.
    Köszönöm, hogy olvashattam, egy élmény volt!^^

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Huh. Hát ez sem olt felemelő érzés olvasni, mit ne mondjak. XD Végig sejtetve éreztem, hogy mit is csinál a férfi, aki amúgy nem is tudom, hogy meg volt e "nemesítve", de végig így képzeltem.
    Ebben a körben külön tetszik amúgy, az eddigiek alapján, amiket olvastam, hogy sokan bőkezűbben használták a leírásokat, inkább arra tették a hangsúlyt és hát ez a tiádet is teljes egészében jellemzi. Nagyon szeretem a leírásokat, és a fogalmazásmódod is lendületes, változatos. Tetszettek a természeti képek ahogy az elmúlást és halált több szempontból jelenítetted meg, emellett bemutattad az apró életeket is, mókus és őz személyében.
    Maga a téma hátborzongató, de már kezdek hozzá szokni nálad. XD A végén, amikor bemegy a sírba a pali és behúzza a - szerintem női - testet, és beleszippant a levegőbe, hát fúj ez de creepy volt, rendesen lehetett szaga, vagy én nem tudom, de uh. Azért ez kicsit beteg. XD Meg hogy kinyitotta a zsákot feltehetően azért, hogy az állatok is megtalálják és... Hát ez nem egy kedves történet. Viszont érdekes, hogy ki hány szemszögből mutatja meg az egymáshoz hasonló képeket.
    Egy részt nem értettem teljesen, amikor ezt írtad: A meleg ágyára gondolt, amit másnap estig nem láthat viszont, hétköznapnak köszönhetően. Nem értettem, hogy mi köze van a hétköznaphoz, meg miért ne mehetne haza napközben is akár vagy még éjjel, miután eltemette a testet . Úgy se látnák, vagy nem is lenne feltűnő. De igazából mindegy is, nem volt lényeg, csak egy percre megakadtam, mert nem tudtam mit kezdni ezzel a plusz infóval, de aztán túltettem magam rajta a következő mondatoknál.

    Köszönöm, hogy olvashattam! Remélem, hogy nem kell többet skippelned és sokat fogsz még írni! ^^


    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Amikor megláttam, hogy songicet írtál már akkor izgalomba jöttem, emrt én amúgy imádom a songficeket, de olyan kevés van belőlük TT
    És azta! Imádom, hogy egy hulla eltüntetéséről írtál, engem a morbid dolgokkal meglehet venni, és hát neked is sikerült most :D
    Az elején azt hittem egy sima tájleírásos kis novellát kapunk, de mondom áh csak megspékeled valamivel, aztán így is lett! Amúgy beszarás, hogy ez jutott eszedbe a novelláról, emrt nekem például ilyen soha megse forudlt volna a fejemben, de nagyon jó ötlet volt.
    Szeretem a fogalmazásod, mert egyszerű mégis választékos, könnyen tudok vele haladni, de közben mégis szép és részletes, meg minden, ami kell.
    Örülök, hogy ismét itt vagy és remélem maradsz is mostmár rendesen :3
    Köszönöm, hogy olvashattam :3

    VálaszTörlés
  5. Szia!

    Itt bizony eltüntettek egy hullát. D:
    Nagyon örültem, mikor láttam, hogy songfic, nagyon szeretem őket, de szinte sosem találkozok eggyel sem, szóval vártam, hogy elérjek hozzád.
    Az első soroknál még nem számítottam semmi meghökkentőre, mondom biztos ilyen kis nyugis, erdős történetecske lesz... Na még mit nem! xD
    Nekem amúgy nagyon tetszett, jókat filozofáltam közben, hogy ki lehetett a főszereplő, ki lehetett az áldozat... De, mivel szó esett arról, hogy házánál rakata a kocsiba a hullát, mármint nekem ez jött le, mikor írtad, hogy nehogy a szomszédok lássák, így gondolom vagy az élettársa/lakótársa vagy valakije volt a szerencsétlen, vagy minimum valami ismerőse és nem egy idegen.
    Amit még ki akarok emelni az az, hogy tetszett, mennyire körülményesen és szépen írtad körbe az amúgy tök groteszk képeket, haha. :D

    Köszönöm, hogy olvashattam, várlak a következő körben is! uwu

    VálaszTörlés
  6. Tesó én egyszer úgy belelátnék a fejedbe, hogy ilyenkor mégis mi játszódhat le benned vagy egyáltalán a zene melyik részéből jött neked egy ilyen ötlet XD

    Egyébként a dalt szépen beleépítetted a novelládba és komolyan most hogy így leírtad ezáltal utaltál is rá, és valóban simán bele lehet képzelni egy ilyet, ha rávezetik az embert, viszont magamtól semmiképp nem fordult volna meg a fejemben. Dehát ettől ilyen szép ez, hogy mennyire különbözőek vagyunk.

    Tetszett az a kontraszt, hogy az erdőbe mekkora élet van, a pali meg épp készül eltemetni valakit hát beszarás.

    Egyébként szerintem már említettem neked, de elmondom mégegyszer, szerintem tökre tetszene neked a You, most erről a kis részletről is az jutott eszembe és hát szerintem rohadt jó sorozat. Ott is volt egy hasonló szituáció, csak ő szegény majdnem lebukott mert épp arra ment egy pár de valahogy lerázta őket.

    Remélem, hogy most már gyakrabban lepsz meg novellákkal, mert te egy különleges színfoltja vagy a kihívásnak.

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Én is azt tudom mondani, hogy szépen beleépítetted a dal szövegét az írásodba, bár engem egy picit zavart, hogy nem voltak a végén írásjelek. Ennek volt valami oka?
    Azért rendesen meglepődtem, hogy mik történtek, nem erre voltam felkészülve :D De azért ütős sztorit álmodtál össze, kíváncsi vagyok, hogy mégis miért tette azt, amit. Bár a vége felé azért még volt remény bennem, hogy talán csak fát vágni ment az illető...XD
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése